Generalista típus vagy? – a sokoldalúság előnyei a 21. században
Már a suliban sebész, sportoló, zenész szeretett volna lenni körülötted mindenki, miközben neked elképzelésed sem volt, hogy mit szeretnél csinálni vagy miben vagy jó? Évek óta itt-ott dolgozol, de nem igazán találod a helyed? Egy-egy terület sem köt le annyira, hogy arra specializálódj és elköteleződj mellette?
Lehet, hogy Te is generalista típus vagy, de nem kell elkeseredni, sok előnye van ennek és meg lehet tanulni jól használni ezeket.
Ezt az írást David Epstein, Sokoldalúság – Miért tarolnak a generalisták specializált világunkban? című könyvének olvasmányélménye alapján készítem el. Azért fogalmazok így, mert ez nem összefoglaló és nem könyvkritika, hanem azokat a részeket emelem ki, amik engem megragadtak. Epstein releváns kutatásokkal alátámasztott könyvét ajánlom mindenkinek, aki pályamódosításban gondolkodik.
Eltékozolt energia vagy értékes hobbi?
Egy generalista kívülről könnyen szétszórt figyelműnek tűnik, olyannak, aki nem tud választani egy területet, túl sok mindenbe belekap, többször nem fejezi be, amit elkezdett. Epstein szerint a legsikeresebb kiválóságok más területeken is otthonosan mozognak. A széles körő érdeklődés olyan meglátásokhoz segíti őket, amik nem kapcsolhatók kizárólagosan egy területen szerzett szakértelemhez, így lehetséges az, hogy a legtöbb Nobel-díjasnak a tudománytól független hobbija van.
Kívánatos nehézség – lassú tanulás
A segítség nélküli tanulás lassú és tele van hibázással, az így tanuló ember jól ismeri a kudarcot. Ha többet kísérletezünk, többféleképpen próbáljuk elérni ugyanazt az eredményt, közben megtanuljuk, hogyan oldjuk meg a problémákat. A szerző szerint sokan, akik relativ későn vágtak neki annak a szakmának, amiben sikeresek lettek, nem a késői indulás ellenére lettek sikeresek, hanem ez a sikerük szerves része. Kutatások igazolják, hogy az egyetemen később szakosodók nagyobb valószínülséggel vállalnak munkát a szakmájukon belül.
Kipróbálás és elengedés
Miben vagy jó? Miben tudnál eltökélt lenni, ami kívülről kemény munkának tűnik? Epstein szerint ezt kísérletezéssel fogod megtalálni. Önmagunk megismerése gyakorlati és nem elméleti folyamat. (Szerintem azért egy-egy komolyabb személyiségteszt figyelemre méltó segítséget adhat.) Ne tervezgess részletekbe menően, hanem gyorsan próbáld ki, és ha azt tapasztalod, hogy nem passzol, akkor engedd is el. Ahogy megismered magam, változni fognak a céljaid.
W. Churchill mondta, “Soha, soha, soha ne add fel, kivéve, ha becsületbeli meggyőződésed vagy a józan eszed ezt diktálja.” – Fontos képesség, hogy bármilyen nagy projektet hajlandóak legyünk elengedni, ha más jobban illik hozzánk. Aki váltani mer, az nyer. Epstein szerint a győztesek gyakran és gyorsan feladják azokat a terveiket, amik rossz választásnak tűnnek, és csak egy percig bánkódnak miatta.
A hatékonyság istenítése
Tegyük a helyére, hogy fontos, ha bármilyen feladatot el akarunk végezni, neki kell állni és csinálni kell. De teret, időt és azt hiszem már engedélyt is kell adnunk magunknak arra, hogy nem mindig a hatékonysági tippek a legfontosabb eszközök egy cél eléréséhez. Epstein az elviteles ebédet hozza fel példának: időpocsékolásnak tartjuk az ebéd nyugodt, esetleg közös elfogyasztását? Pedig ez testi-lelki feltöltődés lehet és nem ritkán ötleteink megbeszélésének helyszíne és ideje. A tudományban is elsőre hatékonynak tűnhet egy-egy területbe való komolyabb elmélyülés, de ez bizonyos esetekben tévútra vezethet minket.
Békaperspektíva és madártávlat – ugyanolyan fontos
Ha posztmodern világunk bármely megoldásra váró nehézségével foglalkozunk, hamarosan eljutunk arra a megállapításra, hogy az ilyen összetett kérdésekre nem egy szakterület tudósai és megvalósítói fognak tudni választ adni. Fontos, hogy madártávlatból is tekintsünk rá ezekre a témákra és meglássuk, hogy kapcsolódnak össze egyes részletek. Ugyanakkor szükség van ezeknek a részeknek, egy-egy szakterületnek mélyreható ismeretére is. Ez is bizonyítja, hogy a specialisták és generalisták kiegészítik egymást és szükségük van egymásra.
